múzeumi nap, este, éj van... szent iván kicsit szédelgek, nemigen ittam, ettem, hogy 5re ideérjek...   kiállitásnyitó, mesterségek, séta, lámpások, lehuppanok az első székre, pedig nem első sor, ahova mostanában... de ez van legközelebb látok  egy nő kezében ásványvizes palackot, kérdem, itt…

 Marosvidék idei első számának megnyitójára megyek (most külön is hivtak), sajnos az ezelőtti számnak (december végén) nem volt megnyitója, pedig abban szerepet is irásom,,, egy vers, tanitványaimnak... sőt a cimlapon is az én fotóm volt látható...(megtetszettek a facebookon...) most  - a múzeumban…

 ez én voltam (az ajtóban elhangzó hej burzsoá után. a "versvándor" megérintette hátulról a vállam...: hát igen, már régi ismerősök vagyunk       élvezet újra hallgatni, látni, ahogy lehozza a költőket... hozzánk most különösen feltűnt, hogy annak idején én a József Attila műsoromban hason…

   bocsánat, de mindenki igy hivja Szekeres Ferenc grafikus művészt ki már a városnak ajándékozta műveit, életművét -de továbbra is alkot ide a városba visszatérve, hajlott korában, visszahajolva és ebben az inséges kultúridőben még kiállitást is rendezett a Városháza galériájában,   a…

 102 éves születésnapját ünnepelték az egykori (s részben még most is) remek tornásznak (többszörös olimpiai bajnoknak Keleti Ágnesnek... több rövidebb interjú is készült vele ez alkalomból, illetve portréfilmet is láttam róla, ami felölelte egész munkásságát, és megforditotta róla alkotott…

 80 éves koromra csak megtanultam mosolyogni     egy kakaókoncert hatására: (köszönet érte a felszabaditó Fischer Ivánnak, a felszabadult gyerekeknek na és a B.F.Z. által előadott ZENÉNEK!)         (ellenben jut eszembe, egész fiatalkori eset, a fodrásznál voltam, várakozás közben…

amikor 80 éves VOLTAM..mondja pár perccel a 80. születésnapom előtt, Dávid Katalin a tévében pár éve készitett beszélgető músorban Ugron. Zs-nek - mosolyogva   és hallgatom, milyen lelkesen mondja (mint egyébként mindent), hogy ekkor megáldotta a pápa! (mikor is volt? - kérdi 2003-ban... azóta…

      látom mosolygós fotóját a facebookon, nézem, milyen esemény alkalmából (ő nincs fent) - de látom, a szomorú gyászjelentést mellette...(23-án el is temették) hihetetlen... csak úgy? hirtelen? nem rég találkoztunk valamilyen eseményen (?) osztálytársam volt első általánosban! tanitó…

   egy 99 éves még ma is praktizáló körzeti orvossal hallhattam egy bensőséges beszélgetést a Bet Orimban, ahol, mint mondta, nagyon otthonosan tudja magát érezni... egy fiatal orvos beszélt vele, aki nála "tanult"....   nem volt túl sok dolga , mert a doktor bácsiból csak úgy ömlött a…

        úgy ül a karosszékében mintha nem is ülne mintha már menne (vajon hová?) fejét egyik kezére hajtja rátámasztva másikat tehetetlenül lefelé lógatja öléből lecsúszva félig ökölbe szorítva de erőtlenül  fehér a haja s a szakálla szemét nem látni   nem érdekli már…