milói voltam ma már inkább  willendorfi     pedig azt hittem   el lett rajzolva   torzan     de nem   csak az élet   ir át mindent    bármi hihetetlen  

 már a fotókon is látszik hogy sápadt fehér vagyok nem csak a hajam meg levert   küzdök a fennmaradásért szó szerint, igen minden lépéssel pedig nehezen    de azok is már csak lefelé visznek egy lejtőn minek végpontja megnevezhetetlen      

ha elővenném a hegedűm azt hiszem sírna, zokogna reszkető ujjaim alatt a húr elmúlt minden szép és jó ami a zenéléshez fűzött mért is nem játszottam eleget míg nem reszketett a kezem - elég a tremolókból vibratókból (ha feleslegesek)

  szép volt a tegnap Szegeden - egy száz éves, felújított palotát avattunk, a kultúrának, a művészeteknek. Ötletesen az egykori tulajdonosáról elnevezett Reök palota nevét meghagyták mozaikszóként REÖK-nek, de már Regionális Összművészeti Központ jelentéssel és funkcióval.   Az épület maga…

    AZ IDŐ FEKETE-FEHÉREN A kezembe akadt ez a régi fotó. Az Irinyi Kollégium kapujában állunk, szobatársak, "gólyák", 1961-ben... Hu, de rég volt. Beszkenneltem s elküldtem emilcsatolmányként a fotó egyik (mögöttem álló) szereplőjének, régi barátnőmnek, akivel - némileg, alkalmanként -…

   újabban törekszem "sétálni" ha egy két lépést is - a bicikli mint közlekedési forma mellett. mielőtt kihoznám a tárolóból, megkerülöm a háztömböt és hátul megyek be érte  (milyen jó, igy fedeztem fel tegnap az ablakom alatt gyönyörű iriszeket!) vagy ha kiviszem a szemetet. utána átmegyek a …

  nézem újabb fotóimat, hát akárhogy is nézegetem, rossz fényviszonyokat, friZUrát azaz frizurátlanságot, előnytelen szemüveget is figyelembevéve---- rengeteget öregedett ez az arc, az utóbbi évben, sokkal többet, mint egy év alatt szokott, őszebb vagyok s a ráncaim is megsokasodtak,…

 kikopok az életből mint szín a hajból  hang a zajból   oly egyszerűn és természetesen   (hát élj színesen s zajosan- amíg lehet!)        

   este felé a legélesebbek a kontúrok akkor jó fotózni is nem vakitó fényben   este felé mutatkoznak meg a dolgok is,  igazi valójukban, élesen    

      ki kéne mennem a Marosra lepihenni partjaira beszélgetni a folyóval rég láttam   de messze van   minden messze   s elfáradtam