"angyalaink mi vagyunk" (József Attila

a holokauszt megemlékezés után beestem egy fotókiállitásra, ami stilszerűen az angyalokról szólt (Dömötör Mihályé)

sajnos mivel még ma nem ettem (mindig el vagyok tolódva), rögtön nekiestem égi helyett földi táplákékoknak is, szabadkozva, - a pogácsáknak...

finom is volt, ki sütötte? - kérdeztem,  mondta a művész, nem tudja, de az biztos , hogy nem ő

nem is az a dolga, hanem a csodás fotói.. (nem első izben csodálhatjuk szakrális jellegű, tematizált képeit!)

itt volt lánya is, az én lányom egykori kis barátnője, sokat játszottak együtt... akár két kis angyal....

de a falakon inkább szoborangyalokat láttam...

méltó volt a megnyitó is... több beszéddel, verses-zenész fellépéssel (Pilinyszky és Weöres szövegei figyelemreméltóak voltak, s előadásuk is)

polgármesterasszony (kinek amúgy is kedvenc témája az angyalok, l angyalsóhaj alapitvány) . meg a görögkeleti pap is beszélt... a művész csak a földi táplálékokra hivta fel a figyelmet (!)

sokat bolyongtam a képek közt...

nagyon tetszettek

egy fotelban láttam kirakva rendezetlenül képeslapokat róluk

a művész lánya észrevehette, mert boritékba rakva egyet-egyet. megajándékozott velük, zavarba hozva, , mivel is viszonozhatnám ezt az értéket, eszembe jutott, hogy majd eljuttatom hozzájuk lányom m nemsoká megjelemő verseskötetét...