itt vagyok a Maroson már  beköszönt az alkony de süt a Nap a folyóra mi akár egy világitó csík   állnak a szélén az emberek bámulják fény-szomjasan a vizet vannak akik belemerülnek kijőve vajon fényesebbek?   holnap én is viszek fürdöruhát!      

 megvolt az (egy) osztályom 50. érettségi találkozója, még csak nem is a legöregebbeké... őrület...csupa nyugdijas, nagyszülő és sajnos hányan nem lehettek már jelen, személyesen (csak a fotóikkal, meggyújtott mécseseikkel, emlékükkel) egy kicsit ránk is nyomták bélyegüket, mindenkiről K. Zs. a nagy…

 úgy tudtam, hogy 16-án két program is vár estefelé: 6-ra a könyvtárban Háry Feri, (egykori gimizenekari zenésztárs, -sőt zeneszerzőtárs : emlékszem volt egy alkotóköri, kultúrházi előadás, ahol saját szerzeményeinket adtuk elő, 50es évek végetáján...ő meg is maradt zenésznek, ezt az 50, zenével…

      egy párszor már körbe bicikliztem az új fürdőnket, s a megnyitón már felfedezett s bejárt főépületen kivül, a mellékeken is el-elgyönyörködtem, csak nem értettem , minek..., mi, van-e funkciójuk, azon túl, hogy gyönyörködtetnek,     megfordult a fejemben hogy ha még diákszinpadom…

évente egyszer, június közepe táján mindig megjelennek... valaha  itt éltek, de már inkább csak az őseik, s ők a leszármazottaik, a világ minden tájára szétszóródva, ortodox zsidók, fekete kabátban, kalapban, pajeszosan... egykori rabbijuk Vorhand rabbi járzeitjára jönnek vissza, idezarándokolnak,…

  ez a cim kicsit Turgenyev színdarabcímének: "Egy hónap falun" analógiájára készült, némi módosítással, és lányom szemszögéből nézve. Hónap helyett nap és a falu sem teljesen az, hanem a szülő(kis)város - mindenesetre  én az egy napnak is nagyon örültem és remélem ő is jól érezte magát itthon…

  mig vártam az IC-t a szegedi pályaudvaron, vettem észre ezt az emléktáblát - amilyet láttam már Pápán is pl. ott le is fotóztam, most itt is, ezt is:          az emléktábla szövege: Áldott a mártírok emlékezete! Elhelyezte a Magyarországi Evangéliumi testvérközösség és a Wesley János…

  19,43 körül vettem észre - ahogy kinéztem  a vonatablakon - a holdat, hogy milyen vörös, és alig  egy kis sarló... holott telehold lenne hát persze: a holdfogyatkozás! ettől kezdve akrobatamutatványokkal is, de mindent elkövettem, hogy le tudjam fotózni, de robogó vonatablakból nehéz volt, a…

   egyik régi osztályom 50 éves találkozója másfél napra tervezett első nap a Maros partra kicsit előbb értem ki, rám is csapott egy "növendékem", fura módon azzal a kérdéssel, hogy hogy jöttünk mi haza a deportálásból, és rögtön hozzátette, némi szemrehányással!, hogy én soha nem beszéltem…

 az utcánkban levő különösen, vizszintesen és hosszan elhajló göcsörtös fát mindig megnézem még kislyányom mászott fel rá-- mostanában magányos, de ma benépesült még táska is lógott egyik ágán és három fiúcska művészi elrendezésben trónolt rajta... beszélgettek annyira megejtő volt a látvány…