egyik régi osztályom 50 éves találkozója
másfél napra tervezett
első nap a Maros partra
kicsit előbb értem ki, rám is csapott egy "növendékem", fura módon azzal a kérdéssel, hogy hogy jöttünk mi haza a deportálásból,
és rögtön hozzátette, némi szemrehányással!, hogy én soha nem beszéltem erről
miért is nem? Hiszen nem volt tananyag! Hm... (a hallgatás évei)
sőt eszembe jutott egy eset, akkoriban olvastam Kőszegi Ábel könyvét, könyv
Radnóti Miklós életéről inkább haláláról... kutatásai kideritették, hogy halálát nem németek hanem magyar keretlegények okozták. ekkor tanitottam Radnótit (azt hiszem a hetedik eclogát épp) és nem tudván uralkodni érzelmeimen (indulataimon? könnyeimen!) kiszaladtam tanitás közben a folyosóra...sirni..
emlékezett az esetre, de okát csak most tudta meg (ideje volt!? nem?)
---
a kisvonattal szándokoztunk lemenni , egyébként alig voltunk! (később ki-ki igy vagy úgy lejött a Marosra még (egyébként is, ugyanis ki kellett szállnom a kisvonatból annyira rázott).
kellemes volt a Maroson, régi diákok, régi emlékek közt... (most látom, még abroszt is hoztak a piknikre)
összeálltunk (ültünk ) egy hevenyészett csoportképbe...
de holnap lett az igazi találkozó!
