bevásárlásból haza felé le szoktam ülni egy padra, megpihenni, többnyire ide, vagy a szembepadra...szembe az emlékjellel..
valahogy itt "otthonabb" vagyok...az emlékjelet a "magaménak " is érezve...meg a kavicsokat a hatágúcsillaggal...amikról senkinek fogalma se lehet, hogy az, mert szinte mindenki azon jár, kavicsot tapos, megröviditve a sarkot, a buszpáyaudvar felé
néha meg is állnak, mint most egy csoport, lefotózzák külön az emlékjelet is, meg magukkal, odaállnak mellé, mosolyogva! - turista látványosság....
mint tegnap is.. egy kirándulcsoport, mint megtudtam egy ösz, nehezen járó nénitől, Kunszerntmártonból jöttek (nem külföldról, mint előbb gondoltam), korábban a fürdőben voltak...
a néni is fotózott, bár nemigen látott semmit az emlékjelre tűző naptól, az üveges visszatükröződéstől, de majd a fotón meglesz - konstatálta
aztán elovasta az alatta levő feliratot, azt látta:
... több mint1200 makói zsidó áldozat
ismételte meg - az nem semmi - tette hozzá!
hát nem! egy se az!
aztán rámutatott egy szép fehér buszra , mi pár méterre állt...azzal mennek...mondta
jó utat kivántam nekik
megköszönte
