idézte Pressert az esemény zárásakor a vendéglátó levéltárvezető---
egy angyal biztos itt volt, a főszereplő Müller Péter Sziámi,
akinek napidalszövegei ihlették inspirativ festményekre a maroslellei önkormányzati dolgozó!) festőnőt! s ki egyik képén meg is festette M. P. SZ. -t angyalnak!
de "angyali" (transzcendens) volt az egész...
"Megemelt"
hogy is ne? mikor az egzisztencialisták "létbevetettsége" az inditó gondolat...s hogy milyen relativ a mi nyugalmunk, a földünkhöz ragasztva, mágnesezve, mikor pedig majdnem 40000 km -t utazunk naponta... merthogy a Föld eszelős sebességgel forog a Nap körül...és tudjuk, hogy az emberi élet véges
el tudsz-e szakadni ezektől - kérdi a festőnőt (aki nem igazán partner efféle kérdésekre(mert ő nem a szavak embere - mondja)
(noo én ezeket sose felejtem!) (sajnos(?)
M.P. SZ. bevallván, hogy olyan családból jön, ahol a szellemek ki-bejárnak (MP!) megigéri , hogy ki se ejti e száján az ezoterika szót, de a transzcendensről azért nem mond le! (szerencsére)
aztán érdekesen elemzi az illusztráció és illuminácó szavak jelentését . szerinte S.E. festményei utóbbiak - a megvilágosodás van bennük - a fénybe helyezés
milyen szerencsések vagyunk, hogy "lejött" hozzánk . s van a közelünkben egy ilyen festőnő, aki lehozta...közénk
