Micsoda hang, micsoda szív!
A szív pár órája nem dobog. A hang - a technika folytán - még szárnyal. És szárnyal!
A jellegzetes fehér kendővel már nem törli homlokát...
de emlékezzünk, rá, itt, így, ezzel a fehér kendővel integető, barátságos , mosolyos képpel.
Ilyen volt!
És hallgassuk az éneklését! ( bakelitlemez, CD, magnó, tévé, video ---- ahogy csak lehet..
Kár, s ez már végleges, hogy sosem hallhattam "élőben".... de fülemben a hangja. Szívemben is, mert mindig azt megcélozva, azt ébresztgetve szól(t.)
aliz2. :: 2007. szept. 6. 13:20 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: dal, muveszet, nekrolog, PAVAROTTI
