végre új kiállitás a Múzeumban

hát ez úgy új, persze, hogy régi...a többszörös emlékezés jegyében

a régi (30 éves)Múvésztelep Maros ihlette képeiből, a Maros áradásának 200 éves évfordulója alkalmából...

azért tudtak érni meglepetések is (bár az én hibámból) 

egészen meglepett (Varga Márta tolmácsolásában) a Gilice által irt versből különösen az a részlet, ahol elmondja hogy ő nem költő csak el akarta mondani ezt a szomorú történetet ,hát én tanúsitom hogy költó a javából (mondjuk ha van naiv festő, ő naív költő)

itt látható Balog Tünde jóvoltából batikba öntve

aztán elbrácsázta polichisztor zenészünk a törtnetet (mert hogy meg is zenésitették)

Halmágyi részletesen (és gesztikulálva) elkezdett képenként beszámolni a kiállitásról, de ezt már nem birtam ki végig hallgatni, kimenekültem az ajtón a friss levegőre, s onnan kukucskáltam be

volt még felolvasás ( a Sellő...és a "képíró"))

aztán bort kaptam a kezembe (miután megnyugodtak, hogy nem vagyok rosszul (annyira)

és visszamentem a már kiürülőben levő terembe megnézni a már ismert képeket!

(hát igen... viszont egy újszülöttnek minden vicc (azaz kép )új

búcsúzóul felszólitásra aláirtam a vendégkönyvet:

ja, a zárómondat figyelemreméltó volt

H- mondta hogy felkérést kapott egy kiállitásmegnyitóra, hát ez nem csak egy kiállitás, hanem az ÉLETÜNK

hát valahogy igy...