...nem találtuk otthon
azaz a  költőibb de lefordithatatlan angol cim sorry. we missed you

egyedül ültem a moziban (már harmadszor , a járvány óta - legalább nem fertőz meg senki , gondolhattam volna)

de inkább bántott hogy egy ilyen remek, tartalmas, sokatmondó filmre csak én vagyok kiváncsi (ráadásul csak egyszer, most vetitették)

mély film, egy család életébe ad bepillantást, de úgy, hogy beleránt, a mindannapos küzdelmeikbe a fentmaradásért

a futárnak álló férfi élet-halálharcába, agyonhajszoltságába, az asszony idegtépő háziápoló munkájába, a kislány vergődésébe hogy visszakapja szüleit a munkából, s a kamaszfiú fájdalmas lázadásába...

egy boldog nap, mikor a kislány iramban együtt dolgozik apjával (bár később ezt is tiltják) , és pihennek kicsit



látszólag nincs kiút, bár a lényegnek az tűnik,hogy ők nagyon szeretik egymást...

és aggódva futnak a film végén is az apa után hogy megakadályozhassák, hogy félholtan is munkába menjen (persze hasztalan),és sirunk a film végén, mi is, velük.... (azaz sirok, hiszen egyedül voltam!)