CS, I. régi kollégám irodalmi előadását hallgatom, érdekes , érdekel, de közben valahogy többször is beleütközök a fejébe, mintha feküdne, s eszembe jut , neki ez meg is árthat. , s valóban, már hányingere is lett.
mosdót keres, meg szappant, (mielőtt mondanám, hogy már folyékony szappant használunk) a szekrény tetején talál is, de az poros, veszi le a papírt a szappanról, régi kék vörös
a mosdóba megy,a mosdókagyló tele van mindenfélével, aminek egy részét lepakolja a konyhában, mosnám ki a mosdót, de kicsit piszkos marad. Szégyellem....
****
Cs. I. férfi kollegám volt, irodalmat tanított, jól. szerették a tanítványai, nagyon szabatos volt, gy beszélt, velem kicsit faramuci módon ironizálva, nagyon fiatal voltam (bár ő se öreg, Ratkó költő évfolyamtársa, sokat mesélt róla) mindig cukkolt, emlékszem egyszer a térd zoknim miatt, hogy szerinte azt nem való egy komoly tanárnak hordani. Nem reagáltam rá...
nagyon beteg lett, valami komoly betegséggel feküdt klinikán, korán elveszítettük...sajnálom
van egy fotóm róla, amin focizik...majd megkeresem..
