..háromszor is,életemben
először vagy ez volt másodszor?, szóval Makón kétszer láttam, és egyszer Ópusztaszeren...
elérthetetlen messzeségként állt előttem a kiállitóterem közepén, még csak a közelébe se mertem menni....
aztán a Bartók szobrát avattuk a Szegedi utcai iskola előtt, zuhogó esőben.... valami KISZ vagy pártfunkcionárius mondott beszédet , s a feje fölé ernyőt pakoltak, ő valamivel távolabb állt tőlük, kucsmában. ázott... senki nem törődött vele (én meg szégyelltem magam, miért hagyják ázni....)
igen, bár nagyon jól tudott beszélni is, igazán a szobrai beszéltek helyette+
s micsoda beszédes szobrok !!
az ilyen nagy művészekről azt hiszi az ember, hogy már életünkben halhatatlanok, de úgy látszik mégsem, letelt az idő 97 év...gazdag az élete valóban a művei, azok élnek, s micsoda művek!
először vagy ez volt másodszor?, szóval Makón kétszer láttam, és egyszer Ópusztaszeren...
Makón volt egy kiállítása a múzeumban, ahol a Radnóti szobor makettja is ki volt állítva meg az Erőltetett menet,s rám mély benyomást tett mindkettő , verset is írtam "hozzá", mármint a szoborhoz:
de nem mertem neki odaadni, s még csak beírni se a vendégkönyvbe
elérthetetlen messzeségként állt előttem a kiállitóterem közepén, még csak a közelébe se mertem menni....
harmadszorra már lányom is nagy volt, Ópusztaszeren, épp előttünk állt, és egy riporter invitálgatta riportra, szerényen és elutasítóan csak annyit mondott (akkor még le se leplezték a szobrát ): majd a szobor
igen, bár nagyon jól tudott beszélni is, igazán a szobrai beszéltek helyette+
s micsoda beszédes szobrok !!
