ballagtak a nyolcadikosok - kis felnőttek
tele diszebédeikkel minden vendéglő, ki is szorultam mindenhonnan, előzetes bejelentések híján
nem baj, ilyen melegben megoldom másképp az ebédem
de elgondolkodtat ez a hatalmas össznépi felhajtás
én nyolcadikban, emlékszem, szavaltam, az ünnepségen az iskolaudvaron, Adyt: Június volt s ujjongtunk, nincs tovább,
Most gyertek, szabad mellü örömök
S pusztuljatok, bilincses iskolák. ....
s a fotó tanúsága szerint szinte előre dőltem a láthatatlan viharban
vége lett. szerencsésen... az volt a lényege, hogy elmúljon
nem kellett a felhajtás!
külön jutalmat se kaptam soha otthon a mindig kitűnő bizonyitványokért. természetes volt. hogy mindig ötösöm volt mindenből, hogy mindent becsületből megtettem (azért nem is esett nehezemre), ajándékok, ünneplések nélkül
s ez igy volt rendjén
