egy ütött kapott lehúrozott hegedűt rajzoltunk rajzszakkörön, de meg lett cifrázva , a hegedű drapérián áll, könyveknek támasztva,a előtte egy hervadt rózsa, s még az is egy könyvön köt ki
hervadt volt minden, jövő héten folytatjuk, de rózsa nélkül...
eszembe jutott épp tegnap került a kezembe egy névnapi üdvözlőkártya
amin ugyancsak egy hegedű van, csillog, villog, egy nem elhervadt rózsával!
micsoda különbség!
mennyivel több mondanivalója van a pusztulásnak...a hervadásnak
de jut eszembe, egy hét múlva nem ugyanolyan hervadt lesz az a rózsa, hogy nyugodtan kitehetnénk továbbrajzolásra ? de nem, mert továbbszárad, és jut eszembe egy régi-régi (elhervadt, elszáradt) versem egy sora:
A pusztulásnak is vannak fokozatai
Egy hervadt rózsa
Egy hervadt rózsát tartottál a kezedben.
Micsoda elcsépelt metafora!
Egy hervadt rózsa.
Csak nézted.
Mintha emlékeznél rá.
Kezedben tartottad.
Nézted.
S ahogy nézted
a már elhervadt rózsa
továbbhervadt.
Úgy látszik,
a pusztulásnak is
vannak fokozatai.
S szemeidben nincs kegyelem.
A hervadt rózsát nézted.
Egyszer majd lefested.
Ez természetes.
De minek hervasztod tovább?
Csak nézted azt a hervadt rózsát.
Micsoda közhely ez egy versben!
Te a hervadt rózsát nézted
én meg
téged
a konyhád küszöbén
itt se - ott se
az ajtófélfának dőlve
a nyár s a tél határán
Te a hervadt rózsára néztél
s már rég
nem énrám
(1974. december 13)
