kimentem a 3. adventi gyertyagyújtásra, egész nap itthon voltam amúgy (főztem is), jó volt az idő, havas, de száraz, és pár lépésre otthontól már észrevettem, hogy alig forognak a forgóim a lábamnál... azon gondolkodtam , hogy jövök haza, taxival, hol is a taxiállomás most: de aztán valahogy elmúlt, azért az ünnepségen is úgy álltam, hogy a korlátba bele tudjak kapaszkodni
ez a 3, gyertya állítólag az öröm gyertyája, hát akkor örüljünk
már elműlt 6, így lassan elcammogtam a Hagymaházig, beültem rajzkiállitást nézni, meg jegyet vettem a moziba: BUÉK..Tanulságos volt, hogy mennyi álságosság, hazugság és csalás közepette élünk mérgezve emberi kapcsolatainkat,.de mégis csak lett valami kilábalás....
ez a 3, gyertya állítólag az öröm gyertyája, hát akkor örüljünk
(egy nagycsaládos, 3 gyerekes anyuka beszélt elég közvetlenül (többnyire közhelyeket, de nem baj, természetes volt), aztán a nyugd. múzeumigazgató, keresetlenül papír nélkül régi munkás-buszozó karácsonyt idézett fel, meg jótékonykodást köszönt meg, ennyi, beszélt még egy pap is... nem tudom mit.
és megint beállt elém ugyanaz a pasas mint a múltkor lefotózni ahogy a 3, gyertyát meggyújtják, szeme se rebbent a szemtelenjének.
aztán a Forgatós együttes táncolt, csak az zavart hogy a narráció meg a párbeszédek erős hangon mikrofonról mennek, ők meg rábeszélnek, de a táncuk remek. vidám is volt sodró, magávalragadó...
már elműlt 6, így lassan elcammogtam a Hagymaházig, beültem rajzkiállitást nézni, meg jegyet vettem a moziba: BUÉK..Tanulságos volt, hogy mennyi álságosság, hazugság és csalás közepette élünk mérgezve emberi kapcsolatainkat,.de mégis csak lett valami kilábalás....
