a karikával a kezében
és nagy szalmakalappal a fején
szép kis matrózruhában
szandálas lábát keresztültéve
majdnem egymásra lépve
egykedvűen
Mai Manó fényképező lencséjébe néz
s most itt a kemény
kopott sárguló képen
pont rám
ki jóval később
a lánya lettem
s most már ekkora
az unokám
ki szinte
hasonmása
ennek a kisfúnak
aki bár elég gondterhelt
s komoly a tekintete
ekkor , a karikával kezében
még nem sejthette
milyen sorsot
szán neki
végzete
a kor
itt még békebeli volt
háborúk előtti
a kor
itt még békebeli volt
háborúk előtti
de félek
fatalista módon
elfogadta az elfogadhatatlant
mást nem tehetett
s nem láthatta
s nem láthatta
lányát
még ekkorának se
se fiúdédunokáját
lányunokáját egyáltalán nem
ki utána 40 évre lett
s még álomban
se látogatott visszafele
azóta se
azóta se
jaj 1944
bori munkaszolgálat
erőltetett menet
erőltetett menet
pribékek
rettenet
szegény kisgyerek
csak pár évtized
állt előtte
s milyenek
