a Dohány utcai zsinagógában emlékeztünk
én is
a pesti gettó felszabadításának 73, évfordulóján
sőt a haláláról, a végső sorsáról se biztos tudásom, csak ezek az általános szimbólumok:
a zsinagógában már vannak személyes emlékeim, 45-ből, nagymamámmal a jobboldali karzaton ültem,,, fent a magasban... az egy éves deportálásból hazajőve, teljes két és fél évemmel...
sose mulasztom el , hogy fel ne nézzek oda... (lányommal jópár éve fel is mentünk.)
most csak a földszinten vagyunk..ahol minden hely előtt a padon táblák: emlékezzünk felirattal, angolul is, hogy miért van egybe írva a weremember a mögöttem levő gimisták felvilágosítanak mert ez a fb-on igy szokott lenni: #weremember# #emlékezzünk # (hestage) (mint a metoo legutóbb, hát ez is egyfajta , másfajta! s több is mint zaklatás volt, ami valóban engem is (metoo) érintett, és ami ellen nem lehet nem tiltakozni, 73 év után se, mert múlhatatlanok a nyomai )
hogy ne csak a tömegben egy hangya legyek, de a szép videós összefoglalón (amit végig a kántor csodálatos éneklése fest alá...tudom, hol vagyok, és látom is magam...jó érzés...)
az ünnepségen hivatalos beszédek hangzanak el (főpolgármester, hitközségi elnök, főrabbi,,,) figyelem szavaikat, de leginkább azt , ahogy a szines fények váltakoznak és megvilágitják a tizparancsolat héber nyelvű két kőtábláját, szemben velem, fent, a magasban:
erre mindig mindenkinek emlékezni kellene, és betartani! de legalább ezt hogy NE ÖLJ!
akkor nem kellene hogy sor kerüljön ilyen emlékezésekre, mint ami a mostani volt... január 18-án
https://alizfotok.blogspot.hu/2018/01/emlekeztunk-januar-18-an.html?spref=fb