nem is kerek a szám... egy év alatt mi történt az a jó ha semmi de megint meghalt valaki aki sose jött a találkozókra mondják nagyon elhizott felnőtt unokái vannak amúgy máshol  a kisunokák rosszak különösen a pestiek még köszönni se…

MÉLYSÉGESEN MÉLY A MÚLTNAK KÚTJA   ........ ELMÚLUNK? -meséljek valamit... - mondja , miközben sorunkra várunk, egy ősz, kopaszodó, bajszos ember, mellettem - meséljek valamit... ugyan miről - hát arról, mi is volt 60 éve... 60 éve, épp elsősök voltunk az általános iskolában.... egy osztályba…

"Akadnak olyanok, akik lovon, autón és repülõgépen isgyalog vannak, én a pacsirták hajnali énekében heverészek,mégis túljutottam a szakadékon" (József Attila)ma délelőtt ezen a mondaton különösen elidőztem, mikor olvastam egy verskedvelő fb ismerős által feltett József Attila verset, minek cime is…

Hiányzol.   álmomban mondtam ezt a mondatot... de életszerűbben hangzott, mint sok minden a valóságban, amit neki (vagy bárkinek is) mondtam...   félrehúzódva a többiektől, ült egy széken, s én odaálltam mellé. a többiek elmosódtak...   bólogatva válaszolt, inkább visszhangzott:  te is…

az úgy volt, hogy már készülődtem a fővárosból hazautazni..., lányom könyvbemutatójára mentem fel tulajdonképpen, de másnap volt egy kiállitásnyitása... amikor már unokám is láthattam, sőt, voltunk együtt anyák napján gyerekkoncerten a magvető caféban (eszterláncon..), én többször is betértem…

,hívatlan vendég? ó nem, nem szeretnék lennisehol semmikor!csakhogy egy idő utánvalamennyien azok vagyunkmert akik (életre) hívtakugyan hol vannak?az ő vendégszeretetükmár rég nincs seholvelük együtt