A halál

A születés kérdésén kívül

még egy volt

amivel zavarba

hozhattam anyám

és az a halál

amikor egy nyári vihar után

az erdőn túli strandról

villámok közt sárosan

és agyonázva félve

hazavergődtem

a nénikémmel

úgy 10évesen

elalvás előtt

vagy helyett?

reszketve

megkérdeztem

anyám

mi lesz velünk

ha meghalunk

hosszú hallgatás után

halk rekedt hangján

ezt hallottam csak:

hát ami mindenki mással.

Node mi lesz mindannyiunkkal?….

S főleg a halál után

Erre már nem jött

semmi válasz

csak a döbbent hallgatás

s azóta is 

a többi 

néma csönd

(azaz egyszer

évekkel

halála után

egy néma

de mosolyos

időtlen

üzenet

de ezt még

pontosabban

értelmeznem

kell

meg még sok

más

rejtelmet

azt hiszem

anyám

utólag felelni akart

s biztatóan

arra a

régi kérdésemre

mire az akkori válasza

neki se volt ínyére

és fájt neki

hogy nem is tud

mit mondani

s nem vigasztalni

ezért üzent

a halál után

s tán épp azt

hogy nincs is

halál