Rottenberg Máli
kedves ősanyám
semmit nem tudok rólad
csak a neved
megtaláltam
véletlen
egy levéltárban
dédapámé
mellett
s azt se tudom
kedves voltál-e
valóban
de csak az lehettél
az én szempontomból
biztosan
hiszen jóvoltodból
megszülethettem
én is
egy belőled is induló
láncolatban
de csak a nevedet tudom
s azt is csak pár éve
pedig a dédanyám vagy
azaz lehetnél: Dédi
nem csak Máli –
akár az anyai ági :
Rosenfeld Josefa
de neki láttam
a régi házunkban
az olajfestményét is
meg családi fotón
királynőként
középen ülve
családja népes
seregében
kissé szigorún
kedvesek vagytok
nekem
mindketten
akárhogyis
ha nem lettetek volna
én se lehetnék
se lányom
se unokám
hát köszönöm
nektek
őket is
dédanyák
itt legbelül
magamban
ahol vagytok
mindketten
megfértek
valahogy
(s még annyian)
s utódaimban is
bár egyre fogyó
arányban
mégis múlhatatlan
s maradjon is ez igy
tovább
az idők végezetéig
még ha neveink
se tudják.
kései unokák
ez a halhatatlansàg
