erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

már mindent megbeszéltünk?

2015. július 08. - gond/ol/a

Csöngött a telefon

Azt hittem még álmomban hívtak

Anyám vagy régi szerelmem

Kik egymás mellett ültek egy asztalnál

békésen beszélgetve



De nem ők, s nem álmomban

Hanem lányom, a valóságban

Ő ébresztett

(különben is álmomban

nem is hallhattam volna a csöngést

hiszen ott nem volt nálam

semmilyen telefon

mobil még akkor

nem is létezett

de hát az álomban nincs idő

csak örökkévalóság

s így halottaim is léteztek)



De minden álomnál több a valóság”

Mondtam is lányomnak

majd szeretnék beszélni vele

mielőtt elutaznak nyaralni

s én is elutazom „haza”…

de szerinte

mi már mindent megbeszéltünk

(pedig én a távolibb jövőre gondoltam

amiben már nem leszek

s ki tudja távoli-e…)


Ő sajnálta

hogy felköltött

s az álmom végét

így nem tudhattam meg

Mindenesetre valóban

szívesen leültem volna

ahhoz az álomasztalhoz

ahol vártak rám

anyám

s régi szerelmem

ki előbb keresett

de én nem voltam

még felkészülve rá

s kinek arca

anyám mellett

mintha apáméra

kezdett volna

hasonlítani -

még szemüvege is lett



igen

jó lett volna

beszélgetni velük

hiszen

annyi mindent

nem beszéltünk meg

míg lehetett volna



Lányomnak hiába

mondtam, hogy...

de félbeszakitotta

ezzel mondatom:

már mindent megbeszéltünk”



Pedig nem

Soha semmit se beszélünk

meg igazán

Ostobaságokat fecserészünk

és nem egymás igazát



Mert azt hisszük

ráérünk

vagy inkább azt

hogy már

nincs is mit

mondani

mert már mindent

megbeszéltünk



ostobaság



Mindig elmaradnak

megbeszéletlenül

a legfontosabb mondatok



és mindig későn

ébredünk rájuk



Mégha végig is

álmodjuk

álmaink.



A bejegyzés trackback címe:

https://mindentkimondani.blog.hu/api/trackback/id/tr688329016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

14479 2015.07.08. 22:16:21

Igaz - sajnos.

337909 2015.07.09. 08:36:50

Soha, semmit nem beszélünk meg. Beszélgetni sem tudunk-

13282 2015.07.09. 10:49:02

"beszélgetni még csak-csak tudunk".... (folyamatos jelenidő, sőt gyakoritón bár kicsinyitőn is:) node MEGbeszélni , az "befejezett" ....az minőségi ugrás lenne... attól lehet tartani is...a lezártságtól... a szint vallástól...állásfoglalástól...és struccként jobb is elbújni előle, mert ott szembesülni is kellene a másikkal meg magunkkal is persze... (meg még esetleg másokkal is ) az egész társadalomban nem beszélünk meg igazán semmit! ebben nagy hagyományaink vannak. :( (pedig ugye már J. A. is: rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk és nem is kevés... tűzte ki. (a rendezni itt végeredményben felfogható a megbeszélni szinonimájaként is, bár azon túl is lép. (a valóságban persze nem történt meg)
süti beállítások módosítása