"Ketten a farmon" ("A father for Charlie") ezt a filmet "kötelezővé" tenném, ahogy vannak kötelező "olvasmányok" - de mivel azokat is általában averzió és előítélet kiséri - eleve a "kötelező" elnevezés miatt , (amit azt hiszem olykor ezért át is neveznek) -- mindenesetre én ezt a filmet mindenkivel el kezdeném nézetni, csak úgy, aztán úgyis ott maradna a képernyő vagy a mozivászon előtt - én legalább is igy jártam; nem is akartam megnézni, de nem lehetett nem megnézni, és nem lehetett egy idő után nem végigbőgni... pedig amennyire lehet, még -viszonylag - jó is a vége... csak persze nem adhatja azt a látszatot, hogy MINDEN jó, ha jó a vége, mert nagyon is nincs rendben most se... semmi... igazán, ami az újra terjedő rasszizmust illeti...

Nahát ez a film egy csöppet se didaktikusan, művészi eszközökkel áll a humanizmus mellett... ami sose a bőrszíntől függ - attól független; 
Egy ember, akinek a bőre szine fekete, és csak ezért a megaláztatások és hátrányos megkülönböztetések sora éri, sőt környezete az életére tör (családját már elpusztította), s ő mégis képes arra , hogy pusztán tiszta lényével , emberségével, másokat is azzá tegyen..., S hogy igazi apja legyen két fehérbőrű gyereknek.