egyik régi osztályom 50 éves találkozója másfél napra tervezett első nap a Maros partra kicsit előbb értem ki, rám is csapott egy "növendékem", fura módon azzal a kérdéssel, hogy hogy jöttünk mi haza a deportálásból, és rögtön hozzátette, némi szemrehányással!, hogy én soha nem beszéltem…

    várjuk a fényt - ebben a nagy s növekvő sötétségben, és csinálunk is mesterséges fényeket... várva a karácsonyt adventi koszorúkkal, és sorra gyújtva chanuka gyertyáit... pedig belülről kéne világítani... de hátha segítenek a külső díszletek is a kávéházban kifejezetten kellemes és…

 végtelenül hálás lennék, ha valaki elárulná, hogy lehet rámismerni, maszkban(is)?!   mert hogy lépten-nyomon rámköszönnek  hasonló maszkokba burkolt számomra felismerhetetlen arcok - az biztos! köszönök, köszönök, én is, csak fogalmam sincs kiknek!

halványulok   igy emlékezzetek rám ha emlékeztek netán   de azért ha lehet, teljesen ne tünjek el!          

      kiittam a nyár poharát vaniliafagyit mellé   várom már az ősz hívását de ő még nem lépett elém   vár ő is. elidőzve bágyadt napnál madarakra hallgatózik enyhülést vár a késő nyár   a sok-sok szomorúságra mivel jócskán ő is betelt maradjál akkor, maradj hát vigasztaljuk…

 mert kikukkantok  a kapun, látom az alig másféléves kislányt szülei tuszkolják fel a csúszdára, köszönnek, köszön , integet a kacsi is, sőt a nevem is mondogatja  juli..., integetünk, csukom vissza az ajtót, a másik kijáraton megyek majd el biciklivel , de hallom mondja a lányának, hogy ez a néni…

  merthogy van egy ilyen Makón, igaz, hogy szinte elzárva, egy nem használt épület  2. emeletén, két szobában, egymásra zsúfolva, képek, érmek, kelyhek, oklevelek, egyéb sportrelikviák, mind őrzi azt a gazdag múltú sportéletet ami Makón volt valaha...a honismereti kör u.n. konferenciát szervezett…

szeretek a levéltárba menni "kutatni" mindig ér többek közt egy váratlan meglepimost egy 1941.-es cikk  a Film Szinház Irodalombóltulajdonképpen egész váratlanul és véletlenül érta Szamosi sistersekre voltam kíváncsi, kiknek a fele , a  Klári később nagybátyám táncpartnere és felesége lettés lám…

felmenőim kutatom, kutatnám, de elakadok dédapai, (újonnan ükapai magasságokban... sajnos a zsidó (hivatalosan"izraelita" anyakönyvek nagyon hiányosan vannak meg...) apai ágon dédapáig jutottam  ő Carl Gutmann névre hallgatott még , s Sátoraljaújhelyen élt (e oda valószínű feljebbről (Kárpátalja) …

Imáta nincs többé... nagyon rossz leírni.... szeptember közepe óta vannak rossz érzéseim vele kapcsolatban, akkor tűnt el a fbról, ahol addig szorgalmasan jelen volt... és nem láttam a városban se felbukkanni kedves alakját, különböző járás- segitó eszközeivel.... végül kiderült, a születésnapi…