nocsak!     Hirtelen - kinézve az ablakon- mintha elkapott volna a "gyermek vagyok, gyermek lettem újra" érzése...   mikor iskolásként az osztályterem ablakában megláttuk, hogy hull a hó, az maga volt a csoda, elragadtatott... már semmi se volt olyan szürke , mint előtte....

 ma megint anyámról álmodtam már 35 éve ugyanazt hanyadszorra ugyanazt   hogy élünk, hogy él... és egyszerre csak a legkülönbözőbb utakon de újra elveszítem   és ezt mindig újra élem    és mindig újra belehalok   ****   a (100. ?)  álom   Anya elutazik valahova (látom a régi házunk…

mindkettő régi de újévkor adták, s volt bennük valami ünnepélyes talán láttam is őket ,de most mégis újszerűnek tűntek, bár ugyanakkor megmaradtak réginek is az egyik az Álom luxuskivitelben (hiába Audreynak nincs párja bájban, kedvességben... a másik meg az Egy évem Salingerrel ha lányom még…

  12 múlt pár perccel, szól a telefon, sietős férfihang bele: mindjárt a lépcsőházban leszek ez csak a futár lehet, a rendelt hideg tálammal, ő fut mennyi pénzt vigyek? 3780 húha, van 3 ezresem meg még 700 Ftom 100asokbk meg kétszázasokból , de 80 hiányzik, pedig most borravalót is illene…

egy csendes ünnepelőtti délelőtt finoman koppintanak az ajtódon és mire kiérsz nyomát se látod, az angyalnak...azaz dehogynem egy szép, masnis-fenyős csomagot az ajtódhoz illesztve.     igen, azt a festményt amit rólad, két fotó: egy gyerek - meg egy öreg-.) alapján készitett...az az…

   A gimnáziumban jó barátnők voltunk, de inkább csak az hozhatott össze bennünket, hogy neki se nekem se volt "igazi" barátom :) okos, csendes lány volt, de azért velem elég beszédes pl nagyon szeretett felvillanyozva beszélni rosszcsont, csodabogár öccséről, akit imádott (a sok testvére közül…

 én szeretem az "ifjúságot", sőt sokszor meg is lep., hogy milyen rendesek az öregebbekkel (is) de alapvető dolgokkal nincsenek tisztában, s az az érzésem a felnőttek hibájából, hiányosságából is ), mert nem mondták el nekik...vagy mert ők se tudják, mi nem illik...) pl mikor elözönlik a…

"Olyan esszenciák, olyan metszően okos, kegyetlen kivonatokat olvashatunk ebben a törékeny, ám annál fájdalmasabb könyvben, hogy vesszük a bátorságot és kijelentjük, a szerelemi költészetnek egy kevésbé preferált – csak mert sóhaj-, könny- és érzelgősségmentes – válfaja kapott most mestermunkát.…

 kár készülnöm , felolvasásötletekkel, akármilyen röviddel, akármilyen aktuálissal, mert sose kerülök sorra, tán ha tizszer olyan hosszúak lennének a foglalkozásaink, mint ez a másfél óra     van egy libling regényirónk, őt kell pátyolgatni, és nyugtatni hogy ne féljen két kiskorú gyereke…

   a nagynéném - nagybátyám felesége - folyton cikizett imádott nagybátyám  védett, de csak csendben   minden távol állt attól hogy bántson - tudta, bántott eleget az élet   apátlan mint ahogy őt testvértelen   egymás vigaszai voltunk bántó szavak nélkül szoros…