vagy 60 éve még véletlenül se hagyom ki a bécsi újévi koncertet először még csak rádión hallgattam, de odaadással, később fekete-fehér, majd szines tévén (ez fontos lett a virágcsodák miatt).. most meg a számitógépemen de ilyen még nem volt: üres széksorok, üres nézőtér   és merem…

10 napos korlátlan nethasználatom és tévéinségem  kihasználva tallózgatok (online élőkön kivül) a tévéműsorokbanis, bár jószerivel ez csak a közhasználati,mégis találok megfelelőket(médiaklikken) úgy tudnám summázni, hogy az elmúlt napokban többet sírtam-nevettem a szgép előtt mint azelőtt…

      elkerülöm  régi házunk udvarát Löwinger nagyapám  egykori fatelepét hol újabban  minden decemberben fenyőfavásár van   a kis jézusért ki ekkor született én majd csak januárban leszek meg   ha addig meg nem halok  

online zene Liszt kamarazenekar   Lisztek,.. és Vivaldi! a tél a négy évszakból... és egész közelről, szinte belülről érint, minden árnyalat, minden hang, előre tudom, bennem előbb is szól mig rájövök, de hiszen én ezt játszottam, valamikor, mind a négy évszakot...a mi kis…

.  régi történetek jutnak eszembe, régi mikulások... mikor lányom még kicsi volt az az édes attitüdje, négy évesen, hogy ő is adott nekem egy mikuláscsomagot, mert észrevette, hogy én senkitől se kaptam, s odaadott egyet a sajátjaiból , hogy legyen nekem is mikulásom... ahogy…

  lefekvés előtt elkezdtem a janikovszky (kucses) naplót,("naplit" :)  hát mondhatni letehetetlen elolvastam az elő- meg utószót, meg elkezdtem módszeresen... rögtön az elején benne van a Gabi(nk)mint az első nagy szerelem! s ahogy belelapoztam a könyvbe , vagy a fele szinte csak a Gabiról…

   ma hajnal körül aludtam el... (s ne kérdezzétek mikor ébredtem végleg föl:) köszönhető ez (a korlátlan nethasználatomnak, illetve egy éjfél után felfedezett tévéjátéknak, amire felül az volt irva, hogy holnap már nem nézhető(persze nézhető!) nosza késő ide vagy oda, meg is néztem, az 1972-es…

   valahogy eltűnt az élet(ünk)ből a mi drága kántorunk.... különösképp az 1965-ben lebontott templom(a) óta... én akkor már egyetemre jártam, Szegeden és valahogy el is távolodtam tőle, a zsidóságomtól(?) (mit azért nem mulasztottam el elmondani a környezetemnek -dacból? óvatosságból?_…

   lehullt az  utolsó levél is a fáról   s épp akkor nem voltam jelen   nem láttam hogy libeg le   már hiába keresem az avarban   elvegyült a többi levél közt    

 kihalt a játszótér s már csak egy levél csüng a fán árván   ablakból látom minden pusztaság   kint  és itt bent is