nyolcvankét éves lettem én
de nem írhatok költeményt
nyolcvankét évem elszelelt
vagyok
s halok
addig is még firkálgatok
József Attila nem vagyok
őt tanítottam évekig
csak középiskolás fokon,,
szavam
szava
volt, visszhangzik egy darabig
ha majd ködből, csöndből leszek
ha elmúlik az életem
ne irigyeljen senki sem!
de az ő verse ott lebeg
sirom felett s szobra felett
