hát nem voltam egyedül, "magányos farkasként"

a kor volt , lehetett ilyen, aminek én is gyermeke

nézek részletet az 1967es Ezek a fiatalok cimű filmből

 a zenét hallgató tömeg, véletlen se mosolyog senki:

a főszomorű az énekes Koncz Zsuzsa:

(már értem miért mondta a kisunokaöcsém ekkoriban, hogy hasonlitok a Koncz Zsuzsára, de csak ha mosolyog - ha egyáltalán láthatta mosolyogni :)

na és a dekadens szöveg? 

Találkoztam egy lánnyal. Szomorú volt.

Igy beszélt:

...

nem akarok semmit...

már nem kérdezek...

nem akarok látni...

nem akarok sírni...

már nem változok...

oly fáradt vagyok...

feladom a harcot...

feladom az álmom...

Igy szólt a lány

hááát, mit mondjak,,,

semmin se csodálkozom!

"

roko