Krisztiánnal kellemes kalandozásban vettünk részt, amiben szó volt a kitárulkozás határairól, az őseink belénk vetett reményéről és a budapesti, értelmiségi létbe való beágyazódásról is. Mindezt Turi Tímea verse indította el ügyesen.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
