2 évig jártam velük, u.i. 7.-ben iskolát változtattam. egy ideje minden évben találkoznak egy étteremben, a párhuzamos osztállyal együtt (az 50 éves találkozó óta, amire sajnos nem mentem el, és így erről se volt tudomásom)... mint most megtudtam a gimis 50 éves találkozónk szervezőjétől, aki egyben az általános iskolaikat is szervezi, mert hogy néhányan már akkor is osztálytársak voltunk. nem sokan vagyunk így... A másik iskolám 6 évével nem ért fel ez a 2. Nem tudtam igazán közel kerülni hozzájuk, ők se hozzám - gondolom, sőt talán még ellenségesség is fogadott, az eredetileg katolikus iskolában, a zsidó származásom miatt, egyesek esetében még csak nem is burkolva, a másik iskolámban "csak" az igazgatónő üldözött... (el is) Itt viszont a tanárokat nagyon megszerettem, s ők is jól fogadtak (miért is ne, igazán jó tanultam, a magatartásommal se lehetett baj, és úgy látszik nem voltak előítéleteik.) Rég volt... Igazán örültem (remélem örültünk) mindannyian egymásnak, akik összejöttünk. És nem is maradhattam sokáig, mert színházbérletem volt, szerencsére nem csak nekem. Azt direkt kértük, hogy még mielőtt elmegyünk, csináljunk egy csoportképet...emlékbe. Csináltunk csoportképet, -hozzátartozókkal együtt voltunk csak ilyen kevesen - ők kicsit fiatalítják az összhatást, de szerintem így is jól néztünk ki: persze nem úgy, (és sajnos nem is annyian,) mint a ballagási csoportképünkön, ahol pedig csak a mi osztályunk van, a tanárainkkal....
A ballagási ünnepélyen szavaltam, junius volt , s ujjongtunk, nincs tovább .... most október volt, és nem ujjongtunk ... köröttünk már rég az élet csörtet... de azért jókedvűek is voltunk, és maradtunk azok, akik voltunk, csak tán kicsit kedvesebben, figyelmesebben, toleránsabban, bölcsebben? Jövőre -reméljük ugyanitt... ---- két-két régi fotó kapcsán jutott még eszembe: a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy - hivatalosan egyébként is - azért jöttem át ebbe az iskolába, mert szemben a másikkal, itt volt napközi, ebéddel és minthogy anyukám állásban volt, ez tűnt praktikus megoldásnak, az iskola pedig ugyanolyan közel volt az otthonunkhoz, csak nem a főútvonalon. Anyukám munkahelyén, ami a mai Korona - akkor Béke szálló ill. Csongrád megyei Vendéglátóipari Vállalat (irodája) volt, ahol karácsony táján mindig ünnepséget rendeztek, a "dolgozók" apraja-nagyjával: az iskolában volt egy nagyszabású előadásunk, egy mesejátékot adtunk elő, az egész iskola, én népi táncos voltam piros szoknyában, sütővassal becsavart hajjal, (haj!) pár osztálytársnőmmel, ebből 3-an voltunk ott a találkozón...
ja, és még valami, a másik osztályom, akikkel 6 évig jártam, még egy találkozót se tartott... lehet, hogy nekem kellene megszervezni...? Még mindig, kapásból, eldarálom az osztálynévsort: biró borka brauswetter dégi erdei ébli fazekas ferenczi franyó galamb gonda görbe hazuha halász igaz katona kelemen kurusa nagygyörgy oláh orbán rotár rózsahegyi siklós szabó szani szijártó veszelovszki (a másik osztálynévsort nem tudom! úgy látszik, még így is igaz, hogy a régebbi emlékek elevenebbek és maradandóbbak)
