erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

ISTENNEL AZ ÖRÖKLÉTBEN 2008

2022. július 03. - gond/ol/a

 

Tegnap az ABC felé (földi táplálékokért ) menve a könyvesbolt (szellemi táplálékai) előtt elhaladva, épp kint állt az eladónő - (megkérték, hogy vigyázzon egy kocsijukban odatolt kis ikerpárra) - közben odaszólt, nekem, hogy megjött az a könyv, amit a múltkor kerestem - s mutatta is a kirakatban a már jól ismert kéklő könyvet: "Istennel az öröklétben" . Már ki is olvastam - mondtam, kicsit szabadkozva, hogy máshol megkaptam már a megjelenés másnapján, és nagyon sürgős volt... Voltaképpen azért nem találta rögtön a keresőben mert pontatlan címet mondtam, Isten az öröklétben (amúgy az eredeti: Home with God)- dehát mi is ott vagyunk vele, és jelen időben - épp ez a lényeg. (Istent nem szabad tőlünk elkülönítve tekinteni "Isten nem külön tér" - volt már készen az én régebben belülről hallott mondatom. A könyv is végül azt igazolta, hogy tudunk mindent - úgy születünk ezzel a bölcsességgel - csak emlékezni kell rá, felidézni, amit tudunk. Csak hajlamosak vagyunk elfelejteni. Lányom születése óta tudom, hogy mi mindent - mindent!, és mennyivel többet , mint később,... tudunk eleve! Igen, eleve... A könyv olvasása közben is rengeteg aha élményem volt, sőt olyan is, hogy egy függőben lévő, igazán ki sem mondott kérdésre, magam találtam meg a választ - ami csak sok-sok oldal után következett. Saját tapasztalataim és a könyv kijelentései egymást igazolták, magyarázták.

 

 

Nagy élmény volt, így is, úgy is. Egyfajta megerősítés. És szavakkal. Ami nem biztos, hogy annyira fontos, de mégis... És ezekről a dolgokról nehéz szavakban megnyilatkozni. Sőt, egyáltalán: megnyilatkozni. És hajlamosak vagyunk szét is választani , ami összetartozik. A hétköznapokat a transzcendentálistól (a "csodáktól" - ami pedig maga a létezés.) (én is külön, egy másik (bár egyre ritkábban írt)blogomba űztem mintegy, ahol Alice2 jár Csodaországban. Pedig a lényeg mégis csak - mint a borítón is - föld s ég egysége .... bár ott a láthatár elválasztó vonala... mégis... egy)

 

aliz2. :: 2008. júl. 3. 8:37 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: elmelkedeselmenykonyv

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mindentkimondani.blog.hu/api/trackback/id/tr5017874047

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása