egy sok szempontból érdekes s elgondolkodtató filmet láttam tegnap

Fortunata..

Volt ebben az olasz filmben egy mellékszereplő, akit felismertem, valaha hires lengyel szinésznő volt, (Hanna Shygulla)  szépnek tartották, én nem..de öreg korára az lett.. gyönyörű!

egy Alzheimeres, egykori szinésznőt alakitott (de hogy!), aki valaha Antigonét játszotta, és folyton ebből a szerepéből idézgetett...

de volt saját mondata is, a legvégén a hidon, amiről (jótékonyan? litiuma fogytán, a folyóba  lökte, bipoláris beteg fia), azt mondta előtte:

Nem rossz mikor nem emlékszem, akkor rossz, ha emlékszem....

(igen, azt hiszem ez a kulcsa az Alzheimernek, mint már rég sejtem)

Én viszont szeretek emlékezni!!!!