úgy hozta a véletlen, hogy két filmet is láttam gyors egymásutánban, ami a fiatalok (véletlen épp házaspárok) és öregek (egy-egy szülő) közti kapcsolatról (ellentétességéről, feszültségéről) szólt. Egész más karakterű, jellegű, hangulatú filmek, de mégis. Az közös volt bennük, hogy nem értik egymást öregek és fiatalok... és főleg, hogy a fiatalok azt hiszik, hogy ők jobban tudják mi jó az öregnek, és helyettük akarják irányítani az életüket, mintha ők nem lennének képesek rá, közben nem is feltétlen az ő (hanem a saját) érdekeiket nézve.
az egyik film (utólag tudtam meg a címét: Egy asszony élete... (2007), de nem a Maupassant-i, bár egy könyv, (de kanadai) feldolgozásából készült (és annak címe Kőangyal), tulajdonképpen egy megöregedett (és beteg ) asszony életének visszapörgetése... a neki szánt öregek otthona (illetve valójában a kórház) elöli menekülésként, valóságosan is vissza a régi, fiatal élete tengerparti színhelyére, egy rombadőlt kunyhóba...világéletében eredeti, és lázadó volt, és önálló, öregségére is makacsul, elszántan az maradt: önmaga. De mégis csak megbékélt a legvégére a sorssal, (és a fiával is)*
a másik meg egy vígjátékféle: Elsietett házasság (1968); a már elhunyt, de még mindig bennünk is élő nagy színészeink l Básti, Tolnay Klári főszereplésével.
Ők egy fricskát mutattak be, a fiataloknak, arról, hogy öregember nem vén ember, hogy még a szerelem, az újrakötött házasság, a boldogság, ami várhat rájuk, s a fiatalok aggodalmaskodásait és visszatartani akarását lerázva, előttük az élet... no meg a Básti-alakította "ifjú férj" unokája előtt, aki legalább olyan szimpatikus volt (a középgenerációt átugorva), mint az öregek...(igazán "öreges" gondolkodású itt a középgeneráció, élén az ellenszenves, önző menny szerepét remekül játszó Tordai Terivel.)
......
* Ellen Burstyn az Egy asszony élete főszereplője, és ahogy nézegettem fotóit, döbbentem rá (bár mindig ismerős volt!), hogy egy ifjabbkori nagyon emlékezetes filmélményemnek is ő volt a főszereplője (Oscar díjas alakítással!): Aliz már nem lakik itt. (1975) " De ott még valóságosan is fiatal... ő is. (a színészek is megöregszenek, nem csak a szerepeik, és el is "költöznek", előbb-utóbb ők is, csak szerencsére, szerencsénkre ők a filmjeiken még utána is itt marad(hat)nak...)
aliz2. :: 2013. jan. 13. 2:09 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: film, kapcsolatok, öregség, színészek