olvasván híradásokat, nézegetve fotókat, videókat különböző, és szinte mindennapos, fővárosi tüntetésekről, sztrájkokról, nem igen szokott elfogni a vágy , hogy én is ott legyek... ezek többnyire tiltakozó tüntetések, és eleve kudarcra ítéltek szoktak lenni, és öncélúak (sajnos), most viszont egész más történt, s vele m is, a József Attila melletti kiállás kapcsán, a szobra elmozdítása elleni 32 órás versmaraton, a hideg Duna parton, a szobor közelében, határozottan azt a sóvárgó érzést váltotta ki belőlem, hogy ott kellene lennem...(nézegetve a fotókat, videókat megszólalt bennem Arany Toldija: Hej, ha én is én is, köztetek lehetnék....) ott lenne a helyem nekem is... a hallgatóság (netán az önkéntes versmondók) közt, de mindenképp a szobor közelében, és nem is (csak) valami ellen, hanem mellett.... az emberség mellett, a jó szó mellett, a költészet mellett, mindamellett amit József Attila, "az én József Attilám" is képviselt és kell hogy képviseljen ma is.... (mint mikor a 70-es években jaj, szeressetek szilajon c műsoromban elkiabáltattam a színpadosaimmal... ) Jaj szeressétek szilajon! - mondom, kiáltom most is. Ne hagyjátok, hogy elmozdítsák a szobrát(még ha állítólag közelebb is a Duna parthoz(?),de ne egy olyan térrendezés keretében, ami a 44-es állapotokat akarja visszaállítani... ordas eszméivel együtt?!
lányom
vőm
Néma falun lakom én, hol még az ebek sem ugatnak,/nem bőgnek tehenek, még a malac se visít. jutottak eszembe Babits sorai , itt a vidéki kisvárosi csöndben, november 19-én... Makón, mint ama május 23-án Rákospalotán, a forrongó fővárosba vágyva, Hol zajgó tömegen most úr a néma Petőfi /s sarkra az Eszme kiáll isteni rima gyanánt;
Hol tán míg írom ezt Magyarország nagy betegágyán
vér és kínok közt megszületett a Jövő.
Itt most nem volt néma József Attila!!!32 órán és 40 percen át mondják , éneklik szavait...
Nem hiszem, hogy jövőformáló forradalom volt Pesten a József Attila szobor mellett, nem születhetett meg a Jövő, semmi,... de talán célt ért az ember szó, és hang, hogy ne menjenek még rosszabb irányba a dolgok, ne menjünk annyira rossz irányba, és semmiképp se visszafelé… és jó érzés látni, hogy ha nem is sokan számszerűen, de vannak, vagyunk....
S jogunk van... mindazzal szembenézni,/ mit elkerülni úgyse tudhatunk./ Mert növeli, ki elfödi a bajt. / Lehetett, de már nem lehet,/ hogy befogott füllel és eltakart/ szemmel tartsanak, ha pusztít a förgeteg,/ s majd szidjatok: nem segítettetek!" ahogy Illyés mondta a Bartók c. versében, rámutatva mindenkori kortársi tanuk felelősségére"- vagy ahogy megint csak a homo moralis szállóigévé lett intése is:"vétkesek közt cinkos, aki néma"
mindent azért már nem lehet szó nélkül, "némán" tűrni...
"József Attila, hidd el, hogy nagyon szeretlek..."... nagyon sokan, nagyon szeretünk!(nem csak azok, akik el tudtak zarándokolni az országháza melletti Dunaparti szobrodhoz, hogy ott maradhass, ime, hát meglelve hazádat..
aliz2. :: 2011. nov. 21. 0:55 :: 11 komment
Kategóriák: vélemény, irodalom, zene :: Címkék: ARANY, BABITS, JÓZSEF, kolteszet, tortenelem, vers
