erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

ÚJ-RÉGI INTÉS AZ ŐRZŐKHÖZ 2011

2021. november 12. - gond/ol/a

ÚJ-RÉGI INTÉS AZ ŐRZŐKHÖZ



 

 

ez az intelem még mindig érvényes ám! S jobb nem is kell...

"az igazat mondd, ne csak a valódit" (József Attila: Thomas Mann üdvözlése")

ha ezt irod, bármit el lehet viselni... sőt, mert:

ez az illyési mondás is érvényes még:

"mert ki szépen kimondja a rettenetet, azzal fel is oldja"... (Illyés Gyula: Bartók)

(jé, és ezzel szépen összehoztam, "kibékitettem"?  József Attilát és Illyés Gyulát, a két egykori barátot majd  riválist is? bár az ellentétük nem eszmebeli, inkább csak magánéleti lehetett, („Tudtam, hogy örökre összeveszhet/egy semmiségen két örök barát,de nem hittem, hogy vélem is megeshet/ami a halálnál ostobább.”(J.A.Harag)

Thomas Mannról és Bartókról nem is beszélve. Akik nem ismerték egymást(?) Ők egyébként Amerikában találkozhattak volna! És eszméikben ők is feltétlenül találkoztak is!A két hatalmas humanista, mindketten oda menekültek, mert menekültek az emberségüket fenyegető embertelenség elől! (aminek kényszerét  már előbb József Attila is láttatta: (s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még, honnan uszulnak ránk új, ordas eszmék, fő e új méreg , mely közénk hatol,...meddig lesz hely, hol fölolvashatol?)(!) ...Vagy ismerték is egymást!!! most olvasom (googleba beütve mindkettőjuk nevét hogy T Mann "azt mondta Bartókról, hogy "művészetének lényege a szemében tükröződött. Halkszavú volt , de a zenéje beszélt helyette"(Fájdalmas, zaklatott művei előrevetítették a terror uralmát, a második világháború rémét, ami elől neki is menekülni kellett.")


 

sőt, most látom: találkoztak is, méghozzá még Budapesten,  mint ahogy József Attilával is.

 (de a részletekre mindenki másképp  emlékszik. )

A lényeg a művek, amiknek humanizmusa mindannyiuknál egybecseng! s minden igazi alkotóművész mondandójával, akik Adyval is... "emberek az embertelenségben"

Őrzők, vigyázzatok a strázsán,
Az Élet él és élni akar,
Nem azért adott annyi szépet,
Hogy átvádoljanak most rajta
Véres s ostoba feneségek.
Oly szomorú embernek lenni
S szörnyüek az állat-hős igék
S a csillag-szóró éjszakák
Ma sem engedik feledtetni
Az ember Szépbe-szőtt hitét
S akik még vagytok, őrzőn, árván,
Őrzők: vigyázzatok a strázsán.




2011. nov

A bejegyzés trackback címe:

https://mindentkimondani.blog.hu/api/trackback/id/tr716753298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása