a tegnapi nap ajándékszámba ment... most már indokolt a múlt idő, mindenképp mert ma megint borongós lett, mint előtte is de itt maradt a tegnapi nap napos emléke a fotóimon amiket akkor csináltam, amikor kijöttem a frissen megnyílt Korona étteremből, kinyitottam a lezárt biciklimet, és már kerekeztem is volna haza, de az étterem előtti verőfény megállított. leültem a széles fapadra és körbenéztem, miközben a Nap melegített, meg a szép látvány is,... mintha az ősz is erre az időre abbahagyta volna az elmúlásba rohanást, sőt mintha meggondolva (megbánva!) magát vissza is vonult volna?!vissza is zöldültek volna a sárguló fák... mintha a közelítő tél helyett valami utónyár vagy koratavasz tört volna ránk, mintha vissza akart volna táncolni az idő, mintha visszaálmodta volna magát abba , ami már elmúlt, vagy csak megmutatta , hogy semmi se végleges - legalább is a természetben nem - és lesz még tavasz is meg nyár is, ne feledjük! körbefotóztam a padról a teret, maradjon meg, aztán jöhet újra a ború, (jött is!, de) itt még süt Nap, süssön hát: