van segédeszközöm, a 81-es naptáram, aminek hiába zöld a szine, nem volt túlságosan reményteli, ami bele került... vagy csak a negativ dolgokat irtam volna be, zömében? mert ha nem nyitom ki ezt a naptárt..., nem is hittem volna..., hogy mennyire viszontagságos volt -több szempontból is ez az év...
nagyon elfoglalt voltam: tanitottam az iskolában , osztályfőnökként is, háztartást vezettem, anyukám gyakran betegeskedett, a férjem meg gyakran ivott, és ezzel nagyon sok problémát okozott... (a 38. születésnapomra mindenesetre ezt kivánta:"legyél boldogabb, mint eddig") (meg ezt is mondta, hogy "tönkreteszek mindenkit, akit szeretek", "Épp azt bántom, aki szeret".)
A házasságunk második évében jártunk, azt hittem volna, felhőtlenebb volt ez az idő. De úgy látszik, nem. Semmilyen szempontból. Legalábbis hullámvölgyekkel teli.
Nehéz lehetett megfelelnem egyszerre mint tanár, osztályfőnök, gyerek, feleség... Lett egy egészségi problémám, ami miatt kórházban kötöttem ki (tologattam az idejét, hogy egy megyei bemutató tanitást még megtarthassak - osztályfőnöki órát, egy új témakörből: Azt hiszem pályaismeretből)- én balga! Azt hiszem még az irásbeli érettségit is megvártam a kórházba menetellel. Utólag derült ki, a diagnózis: (valószinű) egy elhalt terhesség ... - ez katartikus "élmény" volt. És lecke is. Arról is, hogy mi a fontos, és mi a kevésbé... mégha az érzéketlen és gépies külvilág olykor mást is akarna elhitetni, ránk erőltetni... A 2 éves házassági évfordulónkra 3 szál piros szegfűt kaptam. 1981.október 13-án. (aztán 3 év múlva, pont az 5. évforduló napjára lett" kiírva" gyerekünk születése, aki aztán pár nappal előbb 1984. október 4-én lett világra hozva... mindannyiunk nagy örömére! nagy ajándékul.)
ebben az évben volt 20 érettségi találkozónk:
ez meg a 81-es tablókép (amin szintén elég fancsali a képem)
A noteszvégi bejegyzések szerinti szellemibb élmények:
Film: Elveszett paradicsom
Kramer kontra Kramer
Mindhalálig zene
Könyv:Edward Lewis Wallant: A zálogos
Updike: Gyere hozzám feleségül
Malamud: A segéd
Kafka: Naplók, levelek
Popper Péter: Belső utak könyve
Bejegyezte: aliz ekkor: 22:01 14 megjegyzés