erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

ÜNNEPIDŐ-TALÁLKOZÁSOK 2

2021. augusztus 24. - gond/ol/a

augusztus 20-tól ... szóval ünneplünk... délben az előre megrendelt marhapörkölt dukál (legalább is lányomnak - ő az egyetlen húsevő jelenleg a családban) - bár ő is egyre mérsékeltebben az - mint ahogy az ételbár előtti kirakodóvásár is mérsékeltebb  az idén, avagy tulajdonképpen évről évre az  sajnos minősége is, hiszen a kézműves, népművészeti jelleg már rég oda! alig is van érdeklődő közönség- úgyhogy hiába rakták ki már hetek óta a feliratot az étteremben, a pörköltes előrendelést reklámozandó, azt hiszem rendelés nélkül is lehetett volna fogyasztani , mert szinte az útra rakták most ki az ebédet hirdető táblájukat, az étteremben meg rajtunk kivül szinte senki..., kint se sokkal többen!  talán a déli meleg az oka? hiába a nagy csinnadratta, hiába eszkábálták össze a ringlispilt, a dodzsemet...  

 

és később is, mintha mindenhol kevesebb embert látnánk mint más években...

de az egész város szinte üres... ebédről, végig hazafelé, az u.n. csipkesoron, -csak mellettünk, a kocsiúton sorjáznak változatlanul az autókaravánok (bár, talán , mint hétvégén, kamionstop van) - mégis ., lám ebből a szép tükrözésű képen, a kirakatban a szemközti Korona látható ugyan, de a tegnap avatott Fátyol-szobor épp el lett takarva egy teherautóval...

 

 

 

Azért az üresség miatt nem búslakodunk, lányomék betöltik a teret azaz az utat... 





még a művésztelep zárókiállításán sincs olyan sok ember, mint évek óta lenni szokott - talán a vezető ill. profilváltás az oka? a Marosmenti művésztelepből Natura lett, az évekig-évtizedekig összeszokott telepet vezetök  tavaly visszaléptek, elfáradtak(?) - de fura módon "vendégként" sincsenek jelen az utódoknál, pedig a régi telepből is sokan itt , a meghivottak közt... és a színvonal változatlanul remek, talán kicsit egységesebb is, mint eddig, bár az alkotók különfélébbek talán (a mostani tematika: tér-kép) Feledi Balázs remek bevezető elemző-értékelést mond róluk, kint a múzeum előtti téren, a szabadban - ahol megint csak találkozások:  

 

 

lányom régi kamerazenekarvezető tanárjával pl.,  kisgyerekkorától kezdődő kedves  ismerősökkel , régi tanárokkal, iskolatársak szüleivel (én régi tanitványaimmal is: -

 


egyikőjüknek meg  ragyogó festményeivel találkozom a falon! (majd a kép fényképét utólag fel is rakom ide!- de időközben kimerült a gép akkuja, így még nem tudtam elkészíteni, de amúgy is érdemes visszamenni a kiállítás újranézése miatt) ...

másnap is "ünnep" -  legalább is szabadnap vagy munkaszüneti, a szokásos -ki(ésbe)számíthatatlan - átcsoportosításokkal, még az orvosi rendelők is zárva - már szerda óta, amúgy... a boltok össze-vissza azért ki-kinyitnak mert az esetleges bevételről nem lehet lemondani, meg az éttermek is nyitva - már amelyik egyébként is (hiszen a város központjában levő "kultikus" Korona már hónapok óta zárva, új bérlőt (még?) nem talált -  de) a Rocco-ban van még üres hely is, bőven, - (nem úgy mint tegnap a városi ünnepség után, tüzijáték előtt, amikor bár üres asztalok garmadát láttuk, de mindegyiken ott terpeszkedett az elriaszto "Foglalt" tábla. Most kényelmesen elférünk, hárman - (több üres asztal közt) , sőt hamarosan hozzánk csatlakozik - biciklin , boltba menve meglátva bennünket - lyányom jó barátnője - még a gimiből, hozzánk is ül:


és lám: épp a gimi "látképé"-t közrefogva beszélgethet a két "véndiák" gimista:


gimi előtti gimista énünkkel való találkozás után pedig -fagyizás után- a közeli játszótéren  lehet találkozni gyermeki énünkkel is...




itt esett le a mászókáról lányom, vagy 20 évvel ezelőtt,... azóta a játszóteret (is) kiscserélték veszélytelenebb eszközökre

tele is van mindig ricsajozó gyerekkel,de fura módon most az is üres volt, bár nem sokáíg, így mire lyányom újra akarta próbálni a csuszdát, (mint 88-ban:)

 

de most kénytelen volt lemondani róla, szomorúan megjegyezve már a lakásban, hogy "új rablói vannak a nyárnak"...

 

 jah igen a mindig  újak (és mindig vásottabbak...)

 és felnőni is muszáj, de azért jó kicsit újra gyereknek lenni legalább "játékból"...

nekem is jó... felnőtt lányom kicsit "gyereknek" látni, újra - ha "játékból" is...

a cukrászdába volt elfogyasztva az első fél(!)fagyi annak idején, még a bölcsődéből jövet, - ruhamentés céljából - félmeztelenül..., most a "cukrásznénivel" találkozunk, odaszól, hogy látta a képet, s már akart szólni, hogy "milyen gyönyörű menyasszony" volt a lányom (hát, most épp láthatja "életben" is ,

..., másnap egy másik utcában


 



 

 a másik cukrászdába megyünk ebéd után,  ahova ugyancsak el-eljártunk régebben, mondja is a tulajdonosnő, jöjjünk, férjbeazonosítás után: jöjjenek) máskor is, mondom, sajnos Makóra jönnek ritkán, de amikor jönnek (s remélem ezentúl gyakrabban is) mindig elhozom őket ide. .. , a szép, virágos, idilli teraszon  véletlenül - pont oda ülünk le a fagylaltkelyhekkel, ahol a 15. szülinap volt ünnepelve a barátnőkkel, 

 



 

 



 

akikkel épp délutánra van megbeszélve az újabb találkozó:  






aliz2. :: 2009. aug. 22. 18:48 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: festokfotokkapcsolatokkiallitaslanyommuzeumunnep





 

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://mindentkimondani.blog.hu/api/trackback/id/tr2116668720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása