11 éve voltam itt utoljára
minden olyan, mint volt! és persze mégse...
azelőtt szinte nyaranként voltam itt, - nagynéném meghivására - anyukámmal, (azaz nagynéném hugával,) majd a kislányommal -
most ketten jöttünk, unokanövéremmel
mihelyt beléptem az ismerős nyaralóba, felhivtam a lányom,
aki már nem kislány - de mindenre emlékezett kislánykorából, "felmondta" az egész lakást, -kis nosztalgiával a hangjában -, hogy mi a felirat az ajtón, ("X.Y. és neje"), hogy milyen virágos a tapéta,
a falon egy érdekes rajzos (elrajzolt?) térkép...
hogy ott van a polcon valahol egy Erich Kastner könyv,
és valóban még az Erich Kastner könyv is előkerült a polcról....
itt minden olyan, mint rég...
(csak a nagynéném hiányzik, végérvényesen (11 éve láttam utoljára, itt- s nem lehet már itt, soha... és anyukám se...,
bár az emlékük igen...
(körülöttem - a már seholsincs ifjú arcom körül is a fotón ; anno 1976:
és most... (ó, a Balaton... - és itt már van "vitorláshajó" is... "a távolban egy fehér..."):
és az erkély alatt - ahol nemrég (? hát... már vagy 21 éve, 1989-ben) még az én négyéves lányom barátkozott a vendéggyerekekkel:
már az "új" kisgyerekek játszanak:
..."a mindig ifjak"....
(lassanként már - remélem - a mi gyerekeink gyerekei is...)
.......
lásd még a régi balatoni nyarakról, kép és szöveg:
http://lineas.freeblog.hu/archives/2009/08/27/o_a_Balaton/
aliz2. :: 2010. júl. 31. 23:18 :: még nincsenek kommentek
Kategóriák: fotó :: Címkék: anya, elmelkedes, emlekek, emlekezes, fotók, lanyom, mult, rokonok
