lányomék pár napot a tengernél töltöttek, Párizsból fel, Északra, Calais-nál...

Calaisban persze a tenger a lényeg*,  számukra különösképp mint mondták, de én azért nem győztem csodálkozni azon, hogy hogy-hogy nem kiváncsiak a calais-i polgárokra, mármint a Rodin polgáraira (igaziakat  - gondolom - láttak járni-kelni a calaisi utcákon); hanem még azt is állították, hogy a Rodin szobor nem itt van, hanem Párizsban ... persze, ott is, mint kiderült  , van vagy tizenvalahánY öntvény a hires szoborcsoportból, de hát azért Calais-ban is van egy, méghozzá a Városháza előtt (az is igaz, hogy eleinte tiltakoztak a felállítása  ellen, de később mégiscsak a város büszkesége lett) - találtam is képet az interneten erről bizonyságul: (mit is nem lehet ott megtalálni? , azt is én előbb deritettem onnan ki, hogy hétvégén a szállójukban nem 10-ig hanem 11-ig lehet reggelizni:)- mint ők.)

Aztán, mielőtt visszamentek Brüsszelbe, csak megkeresték a szobor-polgárokat...

(remélem, nem az én "nyomásom"-ra....)

én meg kaptam tőlük, róluk webcamerás képet , ime:

hát, nekem ők a kedvenc polgáraim (nem a calaisiak..., hanem budaiak...:), bár most még Calaisből. (a "polgár" szó jelentésváltozásain (-torzulásain) meg el lehetne töprengeni - de az egy egészen más téma lenne...)

..........................................................................................................................

 (az "ifjú tollforgató" novellacimének valóraválása!)

IFJÚ TOLLFORGATÓK III. évfolyam 4. szám 2003. november

Turi Tímea

Látni a tengert

a novella elolvasható a "Mafla" diákújság   3.oldalán: http://www.mako.hu/files/MAFLA2003nov.pdf

aliz2. :: 2009. júl. 28. 23:21 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: foto, lanyom, szobor