a "mezővárosi zsidó napok" (ismerjük meg a magyarországi zsinagógákat?) "mozgalom" keretében Makóra is ellátogatott egy autobusznyi csoport - a MAZSIKE szervezésében - Budapestről (Szeged és Hódmezővásárhely közt)
persze Makóra inkább csak "órák" jutottak
mire odaértem
a tervezett program átrendeződött; a tartósan esős időjárás miatt nem lehetett volna kimenni a zsidó temetőbe, Vorhand Mózes csodarabbi sirjához elzarándokolni, viszont igen egy régebbi temetőbe,
ahol (szintén) egy cadik van eltemetve
s hol én makói létemre még sose jártam... úgyhogy számomra is meglepetésszámba ment, Naftali története is (bár -sajnos- egyáltalán nem egyedi!), aki feláldozta magát a zsidó közösségéért egy nekik tulajdonított gyilkosság magára vállalásával.
Én mindenesetre elgondolkodtam a történeten; hogy kényszerülhet valaki olyan helyzetbe, hogy ártatlanul magára vállaljon egy -közössége egyik tagja által SEM elkövetett szörnyűséget. Csak is úgy, hogy a vádlókban fel se merülhetett váduknak hamissága! Az már csak az itélet végrehajtása után történt meg. (egy nemzsidó, egy"betyár" volt az igazi elkövető)
(Hány ilyen és hasonló története van az örökös bűnbakká tett zsidóságnak. Még a mi családunkban is: a legenda szerint, anyai nagyanyám: - Bárány Mariska - ágán, akik nem véletlenül viselik a "Bárány" beszélő nevet (amit még Mária Teréziától vagy II. Józseftől kapták), mert egyik ősünk tragikus élettörténetében is bebizonyosodott - már későn! -, hogy igaztalanul és jogtalanul vádolták és ítélték el... holott olyan "ártatlan volt, mint a ma született BÁRÁNY"!
(s azóta kiderült, hogy a családban van egy másik mártir eset is ! ) 1739 Sávuotkor...
aliz2. :: 2010. júl. 3. 23:23 :: 14 komment
Kategóriák: kultúra :: Címkék: MAKÓ, zsidóság
