rendszerint nincs nálam sok pénz, viszont hamar elfogy, szinte észrevétlen. nemrég raktam bele a pénztárcámba egy tizezrest, de nem találom nyomát se, és el is felejtettem pótolni, jut eszembe a Gyöngy cuki előtt a két forintos kávéjuk hogyanfizetésére gondolva... de tulajdonképpen a sparba…

Szaniszló Judité? Lelié? (alias Zetor Leila még bloghős formában)  Lelié, aki ir? vagy mégis Judité aki Lelit irja..?       a végén már én is belezavarodok ez az autofikció nem fér a fejembe sehogyse, ez az élet és képzelet keverés ez a mostani beszélgetés csak még jobban meggyőzött…

 újabb napi élőbeszélgetés egy meseirónővel, ki költő is, de most fogta magát és regényt irt egy képzőművész lányról (eredetileg ő akart az lenni) kriziseiről, anyja majd szerelme elvesztéséről, mér családosként visszatekintve e korszakra     izgult a beszélgetés előtt, de ennek nyoma sem…

lányom igazán bravúrosan vezette le  élőben az útikönyv-napló bemutatóját - több résztvevővel..... alkotója eredetileg költő....(lesz még ilyen!),      még az irodalmiság miatt a könyvből kimaradt fotókat is levetitették...(én olyan nagyon nem voltam elájulva tőle)     Viszont nagyon…

ülök mint akit fejbe vertek a (többször befejeződni akaró, de nem tudó) Frida Kahlo film leúszó zenéje mögött,meg várom is hogy eltűnjenek a sötétben maszktalan nézőtársaim,mikor egy még most is maszktalan jsmerős fülig érő szájjal kérdi, mit szólok a filmhez- mintha csak azt kérdezné, milyen volt…