a film több is és kevesebb is volt mint  vártam

de tán mégis több, e két festő volt a vezérvonal

de igazából megismerhettük a századfordulói világot, a szecesszió születését. a nők előtérbe kerülését. a freudi pszichoanalizis világát , s nem kevésbé az atonális felé menő zenét....

végül is pluszt , rengeteg ismeretet kaptunk, s közben gyönyörködhettünk a két festő elementáris műveiben, némi elemzést is kaptunk róluk,és megismerhettük életüket

látva a bécsi képeket Kassák nyomán (Én láttam Párist és nem láttam semmit) eszembe jutott "Én láttam Bécset és nem lááttam semmit"...:( (pedig hányszor is jártam, sőt laktam ott!)

/egyébként a budapesti Szépművészetiben később jóval láttam mindkettőjük kiállitását (nem is olyan régen)