dr Adolf (Aaron) Jellinek

No igy rokonaim a hiresneves Jellinekek ill. köztük az első Dr Adolf jellinek ..rabbi Zwi . Hirsch Bak ősapámnak volt egy nővére...SARA ESZTER BRODA, neki egy fia RABBI ÁRON BAK, neki egy lánya SARAH JELLINEK S AZ Ő LESZÁRMAZOTTJAIRÓL VAN SZÓ...

igazán csak kapdosom a fejem, mennyi hiresség, emberi gazdagság és szinesség és változatossság...elöljáróul rabbi egyikük se lett később Adolfon kivül, ez vele megszakadt, ....sőt utódai közül többen ki is tértek...a zsidó vallásból....s volt olvan unoka, aki különböző kitalált fondorlatokkal,meg is akarta magyarázni nem zsidó származását, hiába , az idők szava...néha ilyesmire is rákényszerithet?

Adolf (Aaron) Jellinek született 1821-ben, junius 26-án (5581. sziván 26- án) Drslawitzban, egy Magyar Brod melletti morvaoszági faluban, unokája Hirsch rabbinak, kit születési helye Magyar Brod után Hisch Brodnak neveztek, s aki mint köpcsényi rabbi éleseszű talmudista és szellemes darsan hirében állott Iratai תאומי צבהי czim alatt יא ץ צבי 'O (Bées 1823). és

'ס שני עפרים (Prága 1825.) munkákkal együtt jelentek meg.
(. . olvasom a többoldalas nekrológban, Magyar
Zsidó Szemle 1894-ben)

Broda Zwi Hirsch, köpcsényi rabbi, szül. Ungarisch-Brodban, megh. Köpcsényben 1821.,ahol 1782 óta működött. Halála után adták ki halachikus és agadikus művét «Téómé Cevijó» (I-II. Wien- Pressburg, 1822-46.) és «Séné sztórim» (Prag, 1825) címen. B. unokái voltak Jellinek Adolf híres bécsi főrabbi és teológus...(zsidó lexikon)

Adolfot anyja halála után (ekkor ő 5 éves volt) ( édesanyai nagyanyja nevelte, korán kezdett tanulni, jesivába, talmudra járt, szellemi képességeit, gyors felfogását, kiváló emlékezőtehetségét csodálták...

Prágába ment tovább tanulni (talmudot, nyelveket) emellett nevelő volt, hogy eltartsa magát

1842-ben Lipcsébe ment öccsével, itt filozófiát, keleti tanulmányokat hallgatott, irodalommal is foglalkozott, kiadott egy hetilapot (Sabbatblath), megjelent egy fordítása a francia nyelven irt Kabbaláról, gazdagon ellátott jegyzeteivel...Nemsoká szónokként is fellépett, ekkor még nem is volt zsidó hitközség , ui. nem

engedték meg a zsidók letelepedését Lipcsében., csak a vásárokon vehettek részt. Végre létesitettek egy zsinagógát vásárok idejére, itt alkalmazták ismert szónokok körében a 25 éves ifjút. 48-ban létesült egy kis közösség, hol alkalmazták hitszónokként..és hittanitóként, 1855-ben már egy pompás templomot épitettek....12 évig volt Lipcsében...folytatta tanulmányait, legjelentékenyebb irodalmi műveit itt irta (A Midrások gyűjteményét) Részt vett 1848 eseményeiben, melynek öccse áldozatul is esett (kivégezték) Széles körben ismertté lett...elismerték mint tudóst és nagy szónokot Az Institut folyóirat vezetője lett...

1857-ben foglalta el bécsi állását, "a nagyváros levegője elbűvölte",mint mondogatta, prédikációi szellemesek voltak, és mindig a múltra támaszkodva a "jelen friss lehelletével voltak átitatva", igy mindig aktuálisak és érdekesek voltak.

kb 200 prédikációját tette közzé (prédikátorként emlegette magát) nem rabbinak ) szellemi vezetőnek tartotta magát.....

Felesége: Rosalie Jellinek gyászjelentése: 1832-1892 ('850-ben vette feleségül, 18 évesen, ki a családnak szentelte magát , nem volt tipikus "rabbifeleség" (nem is tartott koserságot)