igen, megvan,(azaz éppenhogy nincs) , a csillogás hiányzik a szemeimből az újabb fotókon... és ezt rá lehet fogni szürkehályogra is akár, de én másra gyanakszom (lehet, hogy a hályognak is ez a mélyebb,lelki oka)azt a fényt kéne visszahozni, tudom bent van, ha van, s nem is a külső világ…

igen, bravuros egy ember, zenész, ismeretterjesztő és egy kicsit akrobata is ahogy a hangszeréhez szorosan szerelt padon egy láblenditéssel kerül a túloldalra (ezt fejlesztette, még ügyesebb,  mint két éve volt, pedig már akkor is megcsodáltam)no meg egy charmőr...igazi jó előadó, kicsit kijátszva…

  bocsánatos hiba, hogy Kertész Imre már létező könyvcimére tromfolt rá Karsai Ildi (persze az alcím is más:(Vizuális kalandozások Makó épitészettörténetében)...ez a cim tán jobban is találó erre (megmenteni az épületeket "másként", papíron, gyönyörű szinesceruzás finom rajzokon) mint Kertész…

szép ki csoportosulás gyűlt össze tegnap Fátyol Misi  110. születésnapjára, a 10 éve  állított szobra körül, az immár újra működő(?) Korona előtt...A Korona régi fénye megkopott, átalakult, de Fátyol Misi szobra szerencsére jelképezi a patinát, az örök értéket., és emlékeztet a "dicső múltra"...áll…

  aki egyszer kedvenc irónk volt, nem szűnhet meg az lenni?Simone de Beauvoir könyvét elkezdtem olvasni még a könyvtárban délután, s nem aludtam el ugy , hogy ne olvastam volna végig... persze a téma is érdekelt (csak utólag jutott eszembe, hogy legutóbb P. Roth hasonló jellegű könyvét olvastam, az…

     in memoriam Ungvári, Heller, Konrád..! nekem nagyon hiányoznak jó volt tudni hogy vannak kikre nézzek föl ezután mig voltak fel se tűnt ez az irány ezután még jobban lehajthatom fejem mint eddig tettem megszokásból s csak néha fel ha…

  egyetlen egyszer vittem le gyerekkorában lányom egészen a maros partjáraazt hiszem május egy volt, majális, épp áthelyezték a régi strand közvetlen közelébe, akkor már évek óta nem működött a strand, mondhatni, romokban hevert, el volt hanyagolva pusztulásra hagyva minden, kullancsokkal…

6 évszázados fák suhognak mit susognak látták a nagyanyám nagy szalmakalapban a múlt század hajnalán itt a Maros partján hiányolják

minden nap más ma reszketett remegett minden porcikája s egy picit áradt minden nap más érzi az évszakváltozást jön az ősz, a tél aludjunk hát de ne remegve - bátran hősi elszánással bizva a jövő nyárban

  ez kell, ez hiányzott már olyan rég, belemenni a Marosba, taposni a vizet, a nedves de száraz homokot is, persze mezítláb, érezni a természetet, a fákat, az eget a bőrödön... és csak akkor elindulni haza a partról, mikor már- már bealkonyul