Valami olyat mondott a rabbi(h) tegnap azaz Jam Kippur este,(ha jól értettem, de az sose biztos, mert visszhangos a terem,  kevesen vagyunk . s alig lehet érteni amit mond, amúgy is rosszul artikulál,bizonyos szótagokat elhadar, lenyel ) szóval talán valami aranyközépről beszélt  a fizikai és szellemi sanyargatással kapcsolatban ill. azt hangsúlyozta, hogy ne akarjunk túl közel kerülni Istenhez ?, mert akkor megéghetünk, mint ama ősök... hát úgy látom ő távol van ettől.



egyébként valami új embernek, fehér kitliben, adta át szinte az egész feladatát,(nomeg a kis fiatal de nagyon tehetséges előimádkozónak, aki szemünk láttára nőtt föl, úgy hogy maga az apja is későn tudta meg a zsidó származását ) a beugró kántor? sajna meglehetősen halkan és jellegtelenül, bár nyújtva mint a rétestésztát, vezette le , mint egyetlen lamentációt, a két órás istentiszteletet. a kol nidrét még ilyen semmitmondóan nem hallottam énekelni, hiába hívatta fel köré a férfiakat kórusnak, az Avinu Malkénuról ne is beszélünk

de szerencsére többszörös kárpótlást lehetett kapni a Youtubon