elhagyjuk éveinket

elhagyjuk korunk

a kalandokat

a barátokat

egymást is

elhagyjuk

elhagyjuk a mezőt

hova kirándulni lehet

a hegyeket mert túl

magasan vannak

magunkat is

elhagyjuk olykor

hiába marasztalnak

elhagyjuk a múltat

régi házunk a kerttel

anyánk intő szavát

ha ébreszt a reggel

a valóra:

elhagytunk mindent

mi ideköthet

ehhez a régi tájhoz

nincs már mi ideláncol

elhagyunk mindent...

*****

menj másfele

utódaid után

őket ne hagyd el

túl korán