fehérbe öltöztemjom kippur vanhosszú napbőjtjerózsák a ruhámonalul és ujjánfent kis dísszelnade lejjebbpont a szívemnélegy pirosas folta korhelylevesemleettemvajon hogymikor alig ettembelőleegy-két kanálnyitde kifolyt a ruhámras később látomlejjebb ishárom pöttyfüggőlegesenmarják agyomromathogy…

nem egyszerre lesz ősz a fák levelei nem egyszerre barnulnak vannak kik kivárnak reménykednek tán marad a nyár ha ők még zöldek de nem sokáig s le is hull mind a porba végül  

  - jól van?,,hallom félálomban. messziről, bóbiskolva egy napsütötte padon- jól van? -hallom újra, jobb oldalról, kinyitva a szemem,látom, egy rendőrautóból- igen, csak bóbiskolok. köszönöm, jól vagyokmegnyugodva továbbmennekén meg csak most kezdek nyugtalankodnia fejem teljesen oldalra billent,…

  a Magyar Kulturális Örökség Napja alkalmából lett meghirdetve a jángori zsidó temető meglátogatása, igaz hogy szombaton nem szokás zsidó temetőkbe járkálni, igaz hogy egyszer már figyelmeztettem erre egy csoportot (hiába) most újra szombatra szervezték.... s most még én is elmentem némi vívódás…