a Magyar Kulturális Örökség Napja alkalmából lett meghirdetve a jángori zsidó temető meglátogatása, igaz hogy szombaton nem szokás zsidó temetőkbe járkálni, igaz hogy egyszer már figyelmeztettem erre egy csoportot (hiába) most újra szombatra szervezték.... s most még én is elmentem némi vívódás után
a kemping biciklimmel alig győztem a tekerést, a földúton le is maradtam, hogy ne nyeljek annyi port , de behoztam őket....azaz Zsolt már beszélt (Tőlünk, mint a Kecskeméti Ármin Baráti Társaság elnöke)...egy "hibát" kiszúrtam mi szerint a holtak házába megyünk amit el kell választani az élőkétől?... mondtam neki négyszemközt hogy a zsidó temető az Élet Háza Bét Hahajim
be is léptünk Vorhand csodarabbi "sátrába"
ahol sokan szorgalmasan írták a kitlijüket (akár a sirató falnál) ugyan teljesítse már kívánságaikat,,,,
meg mécseseket is gyújtottunk az emlékezetére
majd átmentünk a neológ részre,,
kint odaszöktem a nagyszüleim sírjához, kavicsot raktam rá, miután a terjedő borostyánoktól letisztítottam
az angyalábrázolású sírkövet még le is tudtam fotózni
aztán Anyuhoz mentem, a kaviccsal, ott csak egy pici gazt kellett letaposni, Mártát csak futólag láthattam, de most teljesen tiszta volt a sírja a rózsákkal
s meglátogattam a kis Vera sírját is, a nagy Vera emlékét is már mellé idézve....
itt nem tudom milyen sírkő mellett állok vigyázzban,,,de szép
remélem bocsánatos vétek hogy szombaton voltam a temetőben...
amúgy a félelmetes napok egyikén, a megtérés szombatján.
