madarakébresztenekablakom előttcsőrük be nem állcsattog csipogértelmetlenüllátni nemlátom őketde muszáj nekiktudatni velemhogy élnekők isvannakde mér nem hagynakaludni még egy kicsikétaztán mindjárt úgyisjönnek az emberek ablakom aláőket ismeremértem is mit beszélnekcsupa semmiségetlátni is szoktam…