a kétélű pörgeorrú
nagynénémadta korcsolya
régi volt s rozsdás is talán
lötyögött s folyton leesett
a cipőmről
hiába srófoltam rá
a teniszütő
unokabátytól itthagyott
nehéz volt
nehéz volt
húzta le vékony karom
meg is fájdította
sajditotta
a jobb csuklóm
elorzott bőzendorferünk
helyett hegedű
mártonbacsi csinálta
azt én törtem el
véletlen
meg a bal csuklóm is
utána
próbabáli ósdi ruha
türkisz organza
rózsaszin szalagos
bár unokanővéremé volt
anyu besvájfolta
vékony derekamra
így még tovább slankitott
semmi se volt tökéletes
miért is akartam
hogy én az legyek
ilyen körülmények mellett,
könnyen belátható
nem lehettem se
korcsolya se
teniszbajnok se
hegedűvirtuóz
és még csak
bálkirálynő se…
de minden úgy volt jól
ahogy volt
tökéletes
tökéletlenségében
szerencsére
így kellett lennie
(emlékcserepek)
(emlékcserepek)
